Finnország, finnül Suomi 5,2 millió lakosú köztársaság, mely 1995-ben lett az Európai Unió tagja. Az igen fejlett iparral rendelkező országban a fémfeldolgozás, műszaki és elektronikai ipar adja a kivitel 50, míg a faipar a 30 százalékát. Finnország az internettel legjobban ellátott országok közé tartozik. A fa-és papíripar fejlettségéből adódik néhány egészen érdekes adat. Az országban 220 napi- és hetilap van, melyek összes példányszáma 3,3 millió. Ebből adódóan Európában elsők, míg a világon is az elökelô harmadik helyet szerezték meg újságolvasásban. Még érdekesebb ennél, hogy az újságok nagyobbik része előfizetett és csak kisebbik részét veszik a standokon. Időszaki lapból pedig 2600 féle, összesen 18 millió példányban jelenik meg. Az ország 338 000 négyzetkilométeres területének háromnegyedét erdô fedi. Tóból is van vagy 190 000 – állítólag minden finn családnak van saját tava. Meleg nyár és hideg tél jellemző erre a vidékre. Délen a 30 Celsius fok sem szokatlan nyaranta, míg télen mínusz 20-30 fokok uralkodnak. Az északi sarkkörön túl, mely Finnország negyedét alkotja, a nap 73 napig nem bukik le nyaranta. Ezt az idôszakot hívják fehér éjszakáknak. Télen pedig van egy 51 napos idôszak, amikor a napot nem lehet látni, ezt a finnek kaamos -nak hívják. Míg Finnország a hatodik legnagyobb területű ország Európában, addig a népsűrűség csak 17/négyzetkilométer. A lakosság 67 százaléka városokban él. Az 1,4 millió családban az gyermekek száma 1,8-es átlagot ad, a korábbi 2,2-höz képest. A nôk helyzete nagyon jó. A dolgozók 52 százaléka nô és a férfiak keresetének 81 százalékát kapják kézhez. A várható életkor azonban nekik kedvez (81 év) míg a férfiaknál ez 74 év.

Helsinkit 1550-ben alapították, de csak 1812-ben vált fôvárossá. 560 ezer lakosával a kisebb fôvárosok közé tartozik, de ez semmit sem von le az értékébôl. Helsinki belvárosát a felújított és modern épületek egészséges egyensúlya jellemzi. Néhány épület valódi palota mind nevében, mind kinézetében. Egy modern példa erre a Lasipalatsi (Üvegpalota) melyet 1998-ban renováltak. Könyv-és lemezboltok, kávéházak, éttermek és galériák találhatóak az épületben. A Tennispalatsi (Teniszpalota) pedig a Helsinki Városi Művészeti Múzeumnak és a Kultúrák Múzeumának ad otthont. 14 vetítôtermes mozija pedig az északi régió legnagyobb komplexuma. A másik ilyen moziparadicsom a Kinopalatsi (Mozipalota) ,egy új épület a Pályaudvar közelében.

Forrás:http://www.vagabondnet.hu/helsinki.htm#