Finnorsz�g, finn�l Suomi 5,2 milli� lakos� k�zt�rsas�g, mely 1995-ben lett az Eur�pai Uni� tagja. Az igen fejlett iparral rendelkez� orsz�gban a f�mfeldolgoz�s, m�szaki �s elektronikai ipar adja a kivitel 50, m�g a faipar a 30 sz�zal�k�t. Finnorsz�g az internettel legjobban ell�tott orsz�gok k�z� tartozik. A fa-�s pap�ripar fejletts�g�b�l ad�dik n�h�ny eg�szen �rdekes adat. Az orsz�gban 220 napi- �s hetilap van, melyek �sszes p�ld�nysz�ma 3,3 milli�. Ebb�l ad�d�an Eur�p�ban els�k, m�g a vil�gon is az el�kel� harmadik helyet szerezt�k meg �js�golvas�sban. M�g �rdekesebb enn�l, hogy az �js�gok nagyobbik r�sze el�fizetett �s csak kisebbik r�sz�t veszik a standokon. Id�szaki lapb�l pedig 2600 f�le, �sszesen 18 milli� p�ld�nyban jelenik meg. Az orsz�g 338 000 n�gyzetkilom�teres ter�let�nek h�romnegyed�t erd� fedi. T�b�l is van vagy 190 000 – �ll�t�lag minden finn csal�dnak van saj�t tava. Meleg ny�r �s hideg t�l jellemz� erre a vid�kre. D�len a 30 Celsius fok sem szokatlan nyaranta, m�g t�len m�nusz 20-30 fokok uralkodnak. Az �szaki sarkk�r�n t�l, mely Finnorsz�g negyed�t alkotja, a nap 73 napig nem bukik le nyaranta. Ezt az id�szakot h�vj�k feh�r �jszak�knak. T�len pedig van egy 51 napos id�szak, amikor a napot nem lehet l�tni, ezt a finnek kaamos -nak h�vj�k. M�g Finnorsz�g a hatodik legnagyobb ter�let� orsz�g Eur�p�ban, addig a n�ps�r�s�g csak 17/n�gyzetkilom�ter. A lakoss�g 67 sz�zal�ka v�rosokban �l. Az 1,4 milli� csal�dban az gyermekek sz�ma 1,8-es �tlagot ad, a kor�bbi 2,2-h�z k�pest. A n�k helyzete nagyon j�. A dolgoz�k 52 sz�zal�ka n� �s a f�rfiak kereset�nek 81 sz�zal�k�t kapj�k k�zhez. A v�rhat� �letkor azonban nekik kedvez (81 �v) m�g a f�rfiakn�l ez 74 �v.

Helsinkit 1550-ben alap�tott�k, de csak 1812-ben v�lt f�v�ross�. 560 ezer lakos�val a kisebb f�v�rosok k�z� tartozik, de ez semmit sem von le az �rt�k�b�l. Helsinki belv�ros�t a fel�j�tott �s modern �p�letek eg�szs�ges egyens�lya jellemzi. N�h�ny �p�let val�di palota mind nev�ben, mind kin�zet�ben. Egy modern p�lda erre a Lasipalatsi (�vegpalota) melyet 1998-ban renov�ltak. K�nyv-�s lemezboltok, k�v�h�zak, �ttermek �s gal�ri�k tal�lhat�ak az �p�letben. A Tennispalatsi (Teniszpalota) pedig a Helsinki V�rosi M�v�szeti M�zeumnak �s a Kult�r�k M�zeum�nak ad otthont. 14 vet�t�termes mozija pedig az �szaki r�gi� legnagyobb komplexuma. A m�sik ilyen moziparadicsom a Kinopalatsi (Mozipalota) ,egy �j �p�let a P�lyaudvar k�zel�ben.

Forr�s:http://www.vagabondnet.hu/helsinki.htm#