Éppen egy jó házibuli közepette tartottunk legjobb barátnőmmel Ritával. Az én nevem Rachel és Helsinkiben élek és a régen nem látott barátnőm jött el látogatóba hozzám pár hétre, ugyanis ő Magyarországon él, de ő is tervezi, hogy ide költözik sajnos eddig még nem alakultak úgy a dolgai. Inkább térjünk vissza a bulihoz. Nagyon jó volt a hangulat és mondhatni nagyon bepiáltunk. Fogadásból Ritával melltartóra és bugyira öltöztünk. Az volt a feladat, hogy le kellett szaladni a kilencedik emeletről a földszintre. Nekünk se kellett több levetkőztünk és elindultunk lefelé. Én sokkal előrébb jártam már pár emelettel, amikor azt vettem észre, hogy lent vagyok, de Rita nincs sehol. Vissza mentem mert azt hittem valami baja eshetett, szerencsére csak lassan tudott jönni mert már nem látta tisztán a lépcsőfokokat. Mikor már mind a ketten lent voltunk csak nevettünk és énekeltünk. Egy kicsit elkezdtünk fáradni ezért úgy döntöttük, hogy elindulok felfele. Mondjuk Rita nem volt egészen magánál. Szinte már én vittem. A negyedik emeletnél jártunk amikor négy fiatal srác bukkant fel. Mondhatom vérvörös lettem, de Rita csak jót nevetett az egészen.:)

-        Hello lányok. Mit is mondhatnék nem vagytok túlöltözve. – szólt hozzánk az egyik.

-        Na jó inkább mi megyünk is. – válaszoltam rá.

Ritát már szó szerint vinni kellett mert már nem bírt a lábán állni. De mivel már bennem is volt ezért nehezebbnek tűnt a feladat.

-        Várjál segítek. – mondta az egyik srác aki sapkát viselt és gyönyörű zöld szeme volt.

-        Köszönöm szépen. Kedves tőled.

-        Látom jó lehet a hangulat.

-        Igen az. Nincs kedvetek feljönni?

-        Szívesen felmennénk de most el kell mennünk. Majd legközelebb.

-        Rendben. Sziasztok.

-        Hello. –köszöntek el egyszerre.

Gyorsan visszamentem a többiekhez és felöltöztem. Aztán felöltöztettem Ritát is és lefektettem aludni. Utána csatlakoztam a bulihoz és persze megnyertük a fogadást is. De egész este az a srác járt a fejembe. Nem tudom miért, de nagyon megtetszett. És mindig eszembe jutott az is, hogy hogyan látott. Elég ciki volt.

Eközben a négy srác. Vagyis a The Rasmus tagjai:

-        Nem semmi két csaj volt mi? – mondta Aki

-        Hát nem. – Pauli

Eközben Lauri csak hallgatott. Nem szólt semmit csak nézett ki a fejéből.

-        Veled mi van Lauri? Miért vagy ilyen csöndben? Neked nem tetszettek?

-        Ja aha tényleg jók voltak. – válaszolta rá nagy nehezen.

-        Húha én már tudom mi van itt. – vigyorgott széles mollyal Aki.

-        Na mi? – érdeklődött Pauli.

-        Laurinak tetszett a csaj és még most is rá gondol.

-        Jaj hagyjatok már, hiszen nem is ismerem még a nevét se tudom. – mentegetőzött Lauri.

-        Attól, hogy nem tudod a nevét attól még tetszhet. Nem zárják ki egymást a dolgok. – mondta Eero el neki a tényállást.

-        Ez igaz.

-        És tudod mi a legjobb Lauri?

-        Na mi?

-        Az, hogy nem ismert fel minket tehát nem kell aggódnod, hogy azért áll szóba veled mert zenész vagy.

-        Valóban így van. Remélem még találkozok vele.

Másnap reggel segítettem takarítani, ugyanis úgy nézett ki a lakás, mintha bomba robbant volna. Pont a szemetet vittem le és kivel futottam össze?

-        Szia! Megismersz még? – kérdeztem

Lauri egy kicsit meglepődötten nézett és lehetett látni rajta, hogy hirtelen nem tud hova rakni. De aztán leesett neki.

-        Jaaa ! Szia , hirtelen ismertelek meg! Soka a ruha. – mondta ezt vigyorogva és én persze vér vörös lettem.

-        Nagyon vicces vagy. Amúgy az én nevem Rachel.

-        Szép neved van. Az én nevem Lauri.

-        Nagyon örvendek Lauri. És ha lehetne döbbet nem említenéd a tegnap estét? Kicsit kínos.

-        Jó persze megígérem. Nekem is voltak már emlékezetes bulijaim. Nem lenne kedved meginni egy kávét?

-        De lenne még ma úgy se ittam.

-        Remek akkor gyere. Amúgy Te itt laksz?

-        Nem csak az egyik haverom lakik itt és ő szervezte a bulit is.

-        Nem a 9/A-ban voltál?

-        De igen.

-        Sejtettem.

Elmentünk tehát kávézni. De nekem még fogalmam se volt arról, hogy kivel is van dolgom. Már vagy 2 órája beszélgettünk, amikor egy idegen nő odajött hozzánk.

-        Sziasztok. Elnézést a zavarásért, de kérhetnék egy autógrammot? – kérdezte félve az ismeretlen nő. Lauri tudta, hogy most lebukott.

-        Persze. –Lauri. Én csak értetlenül néztem.

-        Nagyon köszönöm és imádlak titeket. – ezzel elment a nő.

-        Bocsi, de ez most mi volt? – kérdeztem.

-        Na jó elmondom.

-        Kíváncsi vagyok.

-        Az a helyzet, hogy egy híres rock bandában játszom a The Rasmusba. Én vagyok az énekes.

-        Tudtam , hogy láttam már valahol az arcodat. De miért nem mondtad meg?

-        Gondoltam így könnyebben megismerhetlek, ugyanis sok olyan ember van, aki megjátsza magát ha ismert emberrel találkozik. Te viszont nem ismertél fel, és ennek örültem. Ugye nem haragszol?

-        Nem haragszom

Pár órát beszélgettünk aztán elindultam haza, mert elég késő volt.

-        Ne menj egyedül majd én hazakísérlek. – kedveskedett Lauri.

-        Köszi kedves tőled.

-        Nem tesz semmit. Nem szeretném ha bajod esne.

-        Máskor is mentem már egyedül haza.

-        Most akkor sem fogsz egyedül menni.

-        Rendben. Induljunk akkor.

Kb 20 perc séta után haza is értem. Nagyon hideg volt és teljesen átfagytunk.

-        Nem lenne kedved feljönni? – kérdeztem .

-        Ha nem zavarlak.

-        Nem dehogy is.

-        Köszi a meghívást úgy is már teljesen átfagytam.

Az ötödik emeleten lakom tehát egy kicsit tovább tartott amíg felértünk. Kinyitottam az ajtót és bementünk. Nagyon jó meleg volt a lakásban.

-        Mit kérsz teát, kávét esetleg mind a kettőt? – kérdeztem

-        Elég lesz a kávé. Köszönöm.

Kávézás közben nagyon sokat beszélgettünk. Persze megint szóba jött az előző éjszaka.

-        Mi vett rá vagy ki, hogy ezt csináld? – kérdezte nevetve.

-        Szóval ez az egész úgy kezdődött, hogy rengeteget piáltunk és a többiek kitalálták, hogy úgyse csinálnánk meg. Mi meg persze megtettük.

-        Nem semmi. De megmondom őszintén nagyon sexi voltál.

-        Köszönöm. – itt teljesen elpirultam. És valahogy egyre jobban vonzódtam hozzá. Ha a szemeibe nézek teljesen elvarázsolódok. A szája nagyon édesen mozog amikor beszél és közben, ahogyan a kezével mutogat. Nem tudom mi történt velem, de valami furcsa dolog.

-        Hahó Rachel. Itt vagy? – hadonászott a kezével a fejem előtt, mert teljesen elbambultam.

-        Ne haragudj, de azt hiszem egy kicsit elbambultam.

-        Azt veszem észre. J jobb lesz ha megyek.

-        Biztos vagy benne? Nem akarsz maradni?

-        Szívesen maradnék, de látom, hogy te is fáradt vagy meg én is kezdek fáradni.

-        Jó rendben.

-        Majd felhívlak, de csak , ha nem gond.

-        Persze hívjál nyugodtan. Atya világ nézz ki az ablakon. – odakint olyannyira szakadt a hó, hogy járhatatlanná váltak az utak. Bekapcsoltam a tv-t , hogy megnézzem mit mondanak erről.

-        Szerintem ne indulj el ilyen időben. Nyugodtam maradj itt. – ajánlottam fel.

-        Nem leszek útban?

-        Egyáltalán nem.

-        Nagyon aranyos vagy.

-        Gyere megmutatom a fürdőt. És van pár pasi cuccom is ha kell.

-        Nagyon köszönök mindent, de ezt nem fogom tudni neked meghálálni.

-        Ugyan hagyjad már a fenébe.

Lauri elment zuhanyozni addig én csináltam vacsorát. Miután végzett megvacsiztunk és elmentünk aludni. Olyan 3 óra fele felkeltem kimentem wc-re. Láttam ,hogy még mindig megy a tv , de Lauri már aludt. A távirányító ott volt valahol mellette tehát odahajoltam, hogy elvegyem, de megcsúsztam és ráestem. Felkeltettem szegényt.

-        Ne haragudj, de csak a távkapcsolót akartam elvenni.

-        Semmi gond, csak egy kicsit meglepődtem.

-        Inkább megyek is aludni.

-        Nem lenne kedved itt maradni egy kicsit? – kérdezte Lauri ártatlan és álmos szemekkel.

-        Ha nagyon akarod. Ja és persze ha nem zavarlak.

-        Szerinted ha baj lenne akkor megkértelek volna?

-        Ez igaz. J

Odabújtam mellé az ágyba. Nem sokkal később el is aludtunk. Reggel én hamarabb keltem fel és néztem , hogyan alszik. Nagyon édesen aludt. Nem sokkal később ő is felébredt .

-        Jó reggelt. Hogy aludtál? – kérdeztem mosolyogva.

-        Szia Neked is jó reggelt. Nagyon jól aludtam.

-        Örülök neki. Most elmegyek a fürdőbe azután csinálok reggelit. Oké?

-        Rendben. De a reggelit bízd csak rám.

-        Ahogy gondolod.

Tehát elmentem zuhanyozni majd együtt reggeliztünk meg. Reggeli után Laurinak már mennie kellett. De másnapra megbeszéltünk egy találkozót. Délután találkoztam Ritával és elmeséltem neki mindent. Döbbenten hallgatta az eseményeket. Én viszont lelkesen meséltem mindent. Nagyon megtetszett Lauri és alig vártam a holnapi napot , hogy találkozhassak újra vele. Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk és beülünk valami jó kis helyre. Már egy ideje ott voltunk és megláttam Laurit egy másik nővel. Nagyon rosszul esett. Hiába nem történt még semmi ,de akkor is úgy éreztem mintha megcsalna. Nagyon úgy tűnt jól érzi magát. Biztos el is felejtette a holnapi találkozónkat. Úgy döntötten, hogy hazamegyek. Felvettem a kabátomat és elindultam a kijárat felé. Lauri azonban észre vett, de én nem álltam meg neki. Nagyon furcsállta a dolgot, de aztán leesett neki mi is lehet a bajom. Gyorsan utánam szaladt, hogy elmondhassa mi a helyzet.

-        Rachel várj már egy kicsit. – kiabálta utánam az utcán és amikor hátrafordultam nem vettem észre, hogy egy autó közeledik és már nem tudott megállni. Telje erőből belém jött. Lauri nagyon megijedt és gyorsan mentőt hívott majd odatérdelt mellém. A mentő hamar kiért és bekísértek a kórházba. Én eszméletlenül feküdtem. Lauri, Rita és Hanna bejöttek a kórházba . Ugyanis az a nő akivel Lauri volt az a nővére.

-        Jó estét önök Rachel hozzátartozói?

-        Igen. – pattant fel a székből Lauri.

-        Rendbe fog jönni csak most még eszméletlen és néhány borda töréssel megúszta.

-        Köszönök mindent. Most be lehet menni hozzá?

-        Igen menjenek csak.

Bejöttek mindannyian és reggelig velem voltak amíg fel nem keltem.

-        Minden az én hibám. Nem lehetek ekkora barom. Miért kellett utámaszólnom?

-        Ne magadat hibáztasd, minden rendben lesz most már. – vigasztalta a nővére.

Pár órán belül fel is keltem. De amíg eszméletlenül feküdtem Rita nagyon jól összebarátkozott. Mikor felkeltem megláttam Hannát és egy kicsit ideges lettem, hogy mit keres itt?

-        Szia! Jó reggelt! – köszönt Rita.

-        Mi történt? Hol vagyok?

-        El ütött egy autó. – válaszolta Lauri.

-        Most már emlékszem.

-        Mi megyünk. – szólt Rita és Hannával elmentek.

-        Te nem mész? – kérdeztem Lautól.

-        Nem megyek, szeretnék melletted maradni.

-        A barátnőd féltékeny lesz.

-        Milyen barátnőm?

-        Akkor ki volt ez a nő ha nem a csajod?

-        Ja már értem. Ő a nővérem volt Hannah.

-        Komolyan?

-        Igen.

-        Most tök hülyének érzem magam.

-        Nem vagy hülye inkább aranyos. De komolyan féltékeny voltál?

-        Azt hiszem igen.

Másnap hazaengedtek a kórházból. Pár nap múlva Ritát kísértem ki a repülőtérre, mivel utazott vissza Magyarországra. Lauri nem érte rá ezért Aki vitt ki minket kocsival a reptérre.

Rita és Aki nagyon összebarátkoztak. Látszott rajtuk, hogy nem nagyon akarnak elválni egymástól. De Rita pár hónapon belül úgy is jön vissza véglegesen. Tehát elköszöntem tőle és visszaindultunk. Akival a stúdióba mentünk vissza, hiszen Lauri ott volt. Alig vártam, hogy újra láthassam. Amikor be akartam menni hallottam, hogy énekel és hozzá gitározik. Valami gyönyörű dalt játszott, de még soha nem hallottam. Amikor véget ért bementen és megöleltem.

-        Itt voltál végig? - Kérdezte Lauri

-        Igen és gyönyörű volt.

-        Komolyan tetszett?

-        Igen nagyon.

-        Neked írtam és szeretném felrakni az új albumra.

-        Ez csodálatos köszönöm szépen.

-        Szeretlek.

-        Én is Szeretlek.

Este Laurihoz mentünk fel. Feljöttek a srácok is, hogy megigyanak egy sört. Elhülyültek és kb. egy két órát maradtak azután hazamentek és Laurival kettesben maradtunk.

Elmentem zuhanyozni és Lau egyik pólóját vettem fel. Ahogy elnéztem Laut nagyon tetszett neki a pólója rajtam. Mikor kijöttem a fürdőből elmentem a konyhába de nem vettem észre, hogy LAuri ott lapul és nagyon megijesztett. Egy kicsit rosszul érezte magát ezért megölelt és csókolgatni kezdett. Bementünk a hálóba és egymást követték az események. Reggel hamarabb kelt fel mint én. Az arcomat simogatta és én erre keltem fel.

-        Szia kicsim, hogy aludtál?- kérdezte széles mosollyal Lauri.

-        Jó reggelt Drága. Nagyon jól.

Eközben Laurinak megcsörrent a telefonja.

-        Nem hiszem el. Pont most? – mormogta az orra alatt miközben a telefonját kereste. – Igen? – szólt a telefonba. – jó persze egy órán belül ott vagyok.

-        Hova mész? – kérdeztem.

-        Sajnálom kicsim, de pár napra el kell utaznom.

-        Komolyan?

-        Igen. De ne haragudj.

-        Nem baj. De hiányozni fogsz.

-        Te is nekem.

Elkezdtük a készülődést és Lauri elindult. 4 napra ment el. Már 2 napja volt távol, amikor reggel újságot olvastam és egy cikken akadt meg a szemem. Lauri volt barátnője nyilatkozott.

„ Valóban egy darabig szüneteltettük a kapcsolatunkat Laurival, de most már végleg kibékültünk és tovább élünk együtt boldogan.”

Annyira rosszul érintett ez a cikk, hogy sírva fakadtam. Nem tudtam mit tegyek. Úgy döntöttem nem akarok vele találkozni, csak írok neki egy levelet és odarakom az újságcikket mellé.

„Nem is tudom, hogy hol kezdjem ezt a levelet. Az egésznek annyi lesz az értelme, hogy elmondjam mennyire megbántottál és csalódtam benned. Nem gondoltam volna, hogy valaha is képes lennél megbántani. Én tiszta szívemből szeretlek de ezt nem fogom eltűrni senkitől. A világ legnehezebb dolga lesz az, hogy kiverjelek a fejemből de muszáj lesz. A legfontosabb dolgot még nem közöltem veled, ami egy kicsit változtat az életen. Nem akarlak semmire se kényszeríteni. Tudom ezt nem levélen keresztül kellene közölnöm, de nagyon haragszok rád és nem tudnék a szemedbe nézni. Az a helyzet, hogy terhes vagyok. Megtartom a gyereket és neked semmibe se kell beszállnod ha nem akarod.”

Elküldtem a levelet. Lauri minden este írt sms-t amíg távol volt de én nem válaszoltam egyszer sem. Amikor hazaért tudtam, hogy meg fog keresni. Nem sokkal később kopogtattak az ajtómon.

-        Rachel engedj be!! – szólt Lauri az ajtón kívül.

-        Miért engednélek be?

-        Ezt meg kell beszélnünk.

-        Jól van gyere be.

-        Mi ez az egész? Nem értek semmit .

-        Mi az, hogy nem értesz semmit ? Legalább ne tagadd le.

-        Ez hülyeség én nem jöttem vele össze. Ez egy hazugság. Higgyél nekem. Kérlek.

-        Nem tudom hihetek- e neked.

-        Ne tedd ezt velem. Veletek akarok maradni.

-        Komolyan beszélsz?

-        A legkomolyabban. Szeretlek. És a kicsit is.

-        Egy feltétellel .

-        Mi az?

-        Tisztázod ezt a cikket.

-        Természetesen. Ez a legke