Cím nélkül.
Rasmusgirl23 2005.11.13. 14:15
Egy borongós délután Helsinki egyik utcáján egy hosszú barna hajú, kék szemű lány sétál. A vállán egy hatalmas útitáskával kezében, pedig egy pohár kóla, az egyik ház felé tart és belép az ajtón. Elindul felfelé a lépcsőn, majd a 10. emeleten lyukad ki. Elindul a folyóson nem, veszi észre, hogy valaki jön vele szemben és összeütköztek. A lány kólája kiömlött és mind a felsőjén került ki. A lány ideges lett, de mikor meglátta, hogy kivel ütközött szembe egyből elszállt a mérge. Egy fekete hajú, zöld szemű férfi állt vele szemben, aki tetőtől talpig feketében volt öltözve. Mélyen egymás szemébe néztek, és egymásra mosolyogtak. Végre a pasi megszólalt:
- Ne haragudj, nem vettelek észre.
- Semmi baj én sem láttam, hogy jössz.
- Ez olyan kínos most miattam tiszta víz lett a fölsőd.
- Ne is tőrödj vele majd kimosom.
- Figyelj, itt van a lakásom a következő ajtónál nálam rendbe, hozhatod magad.
- Á, hagyd csak.
- Miattam történt tehát ez a legkevesebb amit tehetek.
- Köszönöm de majd én megoldom.
De a lánynak nem sok választása volt. Megfogta a fiú a karját és elvitte őt a a lakásába.
- Most nagyon haragszol rám ugye
- Nem is a te hibád én mentem neked
- De én borítottam rád piát.
- Figyelj már Lauri ne, emészd magad ezen, nem a te hibád.
- Te ismersz engem?
- Persze hogy ismerlek, te vagy a rasmus énekese a kedvenc együttesemé.
- És téged hogy hívnak?
- Katinak.
- Szép neved van. Na de álldogáljunk itt, gyere be, hogy kimoshassam a felsőd.
- Ne kell, majd én kimosom, hagyd csak.
De Lauri mintha ezt meg se hallotta volna. Bevitte a lányt a lakásba és bement a szobájába, és egy pólóval a kezében jött vissza.
- Tessék addig vedd fel ezt.
- Van nálam másik felső. Mondtam, hogy meg tudom oldani. Itt van velem az összes ruhám.
- Nem baj! Én ragaszkodom hozzá, hogy felvedd
- De . . .
- Semmi de!
Kati megadta magát és elvette a pólót Lauritól...
- Na, miért veszed fel?
- Ellődted?
- Felőlem.
- Ne hülyéskedj már! Hogy előtted fogok átöltözni!
- Na, jó addig megfordulok.
- Nem! Menj el addig innen!
- Hogy lehetsz ennyire szégyellős?
És csalódottan elindult a szobája felé. Kati gyorsan magára kapta a pólót és Lauri már jött is vissza.
- Hú, de jól áll!
- Köszönöm. Teccik a póló hogy ennyire nézel?
- Nem a póló teccik.
- Hanem?
- Te teccel nekem
- Tessék?
- Teccel nekem.
Lauri megpróbálta megcsókolni a lányt de ő elkapta a fejét.
- Most szórakozol velem?
- Nem! Miért?
- Akkor minek mondasz nekem ilyeneket?
- Mert ez a z igazság! Komolyan teccel nekem.
- Még te sem hiszed el, amit mondasz.
- Miért? Mi ebben olyan hihetetlen?
A lány nem válaszolt csak lehajtotta a fejét az ajtó felé indult. De Lauri nem engedte, hogy elmenjen. Megfogta a karját, és visszahúzta.
- Most mi a bajod?
- Semmi!
- Jaj, csak ezt ne válaszold, mert gyűlölöm ezt a szót. Főleg ha látom rajtad, hogy valamii bajod van.
- Nincsen semmi bajom.
- Nézz a szemembe!
De a lány továbbra sem emelte fel a fejét. Így hát megfogta az állát és felemelte a fejét.
- Szóval mi a bajod?
- Nem szeretem, ha szórakoznak velem.
- És ki szórakozik veled? Én nem.
- De! Te!
- Én egyáltalán nem szórakozom. Ezt azért mondod, mert azt mondtam, hogy teccel?
- Igen.
- De mondta neked, hogy nem hülyéskedem. Nagyon teccel nekem. Nem tudom mi ebben a lehetetlen?
- Az hogy pont egy 16 éves lány fog neked teceni, ezt nem hihettem el!
- Mi ebben a pláne volt már ilyen idős csajom.
- 20 éves korodban?
- Nemrég. A kor különben sem nem számít
- Jó, de csak 10 évvel fiatalabb vagyok nálad.
- És akik között 20 év van? Vagy más miatt zavar hogy teccel?
- Mire gondolsz?
- Nem jövök be neked. Hogy lehetek ekkora . . .
- Dehogyis!
- A korkülönbség?
- Az sem igazán.
Lauri közelebb lép Katihoz és elkezdi simogatni a haját.
- Akkor meg?
- Nem tudom?
- Mit nem tudsz?
- Hogy megbízhatok e benned.
- Teljes mértékben. Nem szoktak csak úgy heccből ilyeneket mondani.
- Tényleg bejövök neked.
- Igen. Egy próbát nem érne meg?
- De!
Lauri magához húzta a lány, és mosolyogva megkérdezi tőle.
- Na, akkor leszel a barátnőm?
- Háát ! - mosolygott Kati.
- De most már ne bolondíts! Válaszolj!
- Leszek!!
Végre megcsókolták egymást. De hirtelen egy hatalmas menydörgés hallatszott.
- Megijedtél?
- Meg. Ne félj mellettem biztonságban vagy. Én mindentől megvédelek.
- De aranyos vagy köszönöm!
Az eső elkezdett szakadni. És ezt felidegesítette Katit.
- Mi a baj miért lettél ilyen nyugtalan.
- Azért mert nekem még lakást kellet volna találnom.
- Miért?
- Mert csak most költöztem ide.
- Komolyan és honnan?
- Magyarországról.
- Most csak viccelsz,
- Nem! Tényleg onnan jövök.
- És egyedül?
- Igen.
- Már tudom is a megoldást. Ide költözöl hozzám.
- Nem! Most, attól hogy . . .
- CsSSS! Nincs semmi nem. Én ezt már eldöntöttem. A lehető legtöbb időt veled akarom tölteni.
- Hát jó de nem baj?
- Jaj! Dehogy is baj Olyan butaságokat tudsz mondani. Miért lenne baj?
|